A Házasság hete részeként a Világiak Irodája által szervezett rendezvény elején egy kolozsvári, ferences lelkiségű családos közösség mutatkozott be, és vallott életéről, a házastársak-, ezen túl pedig a családok közötti kapcsolatokról, a jó egymásra hatás valóságáról. Megszólalásaikból kiérződött, az ünnepet a hétköznapokban is lehet élni. Véget nem érő ünnep a házasság, melyben Isten jelen van, mely szeretetalapú és figyelmes.
Később a szatmári házaspárok meséltek a Házas hétvégéről, a találkozásokról, kapcsolattartásról, a közösséghez való tartozás öröméről. Mint elmondták, nagyon fontos kapocs közöttük a hit, amely értékkel, élettel tölti fel a mindennapokat. A kerekasztal beszélgetés végén a Házas kalandtúrában részt vett párok meséltek élményeikről, a sok év utáni újra randevúzásról, a virágokról, levelekről, amelyek szebbé tették az elmúlt időt. Kisorsolták a kalandtúra nyerteseit is, ugyanakkor mindenki örömének adott hangot, hogy részt vehetett a játékban.
A Házasság hetét Szatmárnémetiben a Házas kalandtúra előzte meg, aztán február 9-én vette kezdetét a programokkal gazdag hét: a város minden plébániáján a szentmisék keretében külön imádkoztak a házasokért, több helyen házaspárok olvasták az olvasmányt, szentleckét, egyetemes könyörgéseket, illetve a szentmise végén az atyák úgynevezett „házasok áldásában" részesítették a jelenlevőket. Kedden közös filmnézést tartottak a válási krízisbe sodródott házasság megújításáról, pénteken a Hildegárda templomban közös imádságban vettek részt. Ezt a hangulatot vitte tovább szombaton délelőtt a kerekasztal beszélgetés, este a családok farsangi bálja zajlott, majd vasárnap szentmisében adtak hálát a város számos plébániáján azért, hogy a házasság szentségében közösségben lehet együtt élni, ebben a közösségben Isten jelen van, hozzá a keresztény ember mindig viszonyít, mindig visszatér.